Végre kint!

Vissza a természetbe! Sokak ezen ügyködnek ezekben a napokban. Bepótolni a kimaradást, érezni a tavaszi szelet az arcunkon, gyönyörködni a színekben, hallgatni a madárcsicsergést, használni a lábunkat sétára, pedálra, érezni a mozgás örömét. Talán a legnagyobb tanítása a járványnak az, hogy becsüljük meg azt, ami m már a miénk, ami körül vesz bennünket és vegyük észre mennyi mindenért lehetünk hálásak. Ez a lelassulás kellett ahhoz, hogy újra felfedezzük az élet valóban apró örömeit.
Ezeket a sorokat a parkból írom, ahova kibicikliztünk és még kell mondjam csodás látni ahogy Filippo néhány kis bot darabbal játszik, nyársokat épít falevelekből, termésekből „tűzet”. Én pedig nem győzök gyönyörködni abban ami körülvesz.
Hát, most így….. ❤️????