Nyaralás Szardínián
Gyerekkorom nyári szünetének egy részében apának segítettem.
Reggel korán keltünk, kibuszoztunk Petőfi telepre (autónk nem volt), a főtéren találkoztunk az úszás oktatásra jelentkezett gyerekekkel, apa tanítványaival a helyi iskolából, majd egy vagy két átszállással kibuszoztunk az uszodába.
Az én feladatom az volt, hogy segítsek a lányoknak átöltözni, hajat szárítani, bepakolni, ebédelni és figyelni, hogy mindenki le és felszállt maradéktalanul. A vízben a kisebbeket lekötöttem játékkal, amíg a nagyobbak a siklást tanulták.
Fizetést is kaptam, már nem emlékszem mire költöttem. Arra viszont igen, hogy a gyerekek közül volt, aki hamburgert rendelt ebédre a strand büféjében. Annyira jó illata volt, de sosem vettünk. Apa azt mondta drága, és nem is volt rá idő kivárni míg elkészítik.
Voltak gyerekek, akik csak kenyér szeletet hoztak magukkal ebédre, piszkos lábukra és szakadófélben lévő papucsukra emlékszem. Néhányan nagyon szegények voltak. Tőlük apa nem fogadott el pénzt.
Apa imádta ezt. Fáradhatatlan volt. Sport, gyerekek, iskola. Maximális elkötelezettség. Még a nyári szünetben is.
Szívesen mentem én is. Akkor még nem tudtam, hogy egy életre szóló, mérhetetlenül hasznos, felnőttként biztosan milliókba kerülő tanfolyamon vettem részt.
Egyszerre tanultam meg milyen az, amikor megtalálod a hivatásod, a szenvedélyed. Amikor csinálod, akkor is, ha nem fizetnek, mert a csillogó szempárok meggyőznek arról, hogy igenis hozzátehetsz a világ jobbá tételéhez. Elköteleződsz, ott vagy, pontos vagy, figyelsz, mert mások rád vannak bízva, magadat akár háttérbe szorítva elvégzed, amit vállaltál.
Ez 30 évvel ezelőtt volt. Belém ivódott ez a minta. Ez a példa.
Az elmúlt hónapokban csillogó szempárokból nekem is jutott bőven. Gyerekeké, felnőtteké egyaránt. Jöttek Firenzébe, Siénába, Pisába és várták a varázslatot. Ilyenkor nem érzed a meleget, az éhséget, csak arra koncentrálsz, hogy nekik jó legyen.
Pont úgy, mint annak idején az uszodában gyerekként. Nem azért, mert tudtam, hanem azért mert láttam a példát magam előtt.
Ma este az üdvözletemet már Szardíniáról küldöm. Egy hét pihenő a családdal.
Csodás estét nektek!