Amikor a firenzei idegenvezető kirándul

Eccomi qua!!

Itt is vagyok!!

Vagyis vagyunk.

Trieszt szele körbe udvarolt bennünket, megmutatta az elegancia és visszafogottság elegyéből épített szépségét.

Canal Grande-jával talán valakire akart emlékeztetni, de nem vettük rossz néven, sőt….

Gasztronómiája hozta a papírformát.

Védett tengerparti szakasza pedig különös madarakat láttatott.

Már annyira a szomszédban éreztem magam, hogy a vacsora után egy jó kis strudelt kívántam vanília fagyival. Na, ki tudja, lehet, hogy a reggelibe becsempészik.