Le merem írni?
Le merem írni?
Be merem vállalni?
El merem mondani?
Nem tudom.
Csak azt érzem megfordult velem a világ.
Kitalálom, kérem és ott van.
Lehet, hogy nem rögtön, nem úgy, ahogy elképzeltem, de jön.
Nikolettől tanultam, hogy a dolgok természete, hogy növekednek ha megfelelően elköteleződünk mellettük.
De kimondani, elismerni mindig is féltem, nehogy elillanjon a siker, az ajándék, a pillanat öröme.
Nem is akarom beleerőltetni a dolgokat a szavak korlátozott rendszerébe, csak mosolygok és hálás vagyok.
Firenze szépségéért, meglepetéseiért, a sokkal de sokkal többért, mint amit látunk, a valóságon túli valóságért, a múlt kutatásáért, az utazásért egy másik dimenzióba és értetek.
