A külváros
Remek “társaságban” töltöttem a délutánt. Egy külvárosi töltésen sétálva, közben nézve az építkezéseket, 50/60 éve épült házakat. Zenét hallgattam, veletek is “beszéltem”.
Bár nagyon szeretem Firenze szépségét, jó felfedezni a kirakat mögötti Firenzét is.
Lakótelepen nőttem fel, így az ilyen helyek nem állnak messze tőlem.
A farmer, az edzőcipő, a tettetés nélküli élet alap felszereltség nálam.
Örülök a napnak, imádom a természetet de mindig is városban éltem.
A tanulást tartom az egyik legnagyobb értéknek.
A szeretetről pedig néhány éve fedeztem fel, hogy nem jár plusz energiával. Akkor meg miért ne tegyem bele a napi rutinba?
Kipróbáltam milyen megosztani másokkal azt, amit látok, amit tudok, jó visszajelzéseket kaptam, így lettem idegenvezető.
Ha minden jól megy az év végén Dantéről tartok előadásokat Nektek, otthon, merthogy OK, hogy az olasz férjem miatt itt élek, de az egyensúlyhoz nekem kell a rendszeres Magyarország “terápia”. 
A “valami ellen”-t meghagyom másoknak, mindent “valamiért” csinálok. Aztán a végén úgyis kiderül, hogy az út volt a lényeg, nem a cél.
Ha van kedvetek, tartsatok velem!
